VERSE: Felhő csorog a csészémbe reggel Apa fogja a vállam, hogy kelj fel És látod rohanunk apával kéz a kézben Úgy ahogy volt, mint a mesében Vagy egy versben búcsúzóul egy kis beszéd hogy a fiú elment a csészébe felhőt töltve még VERSE: Az égbolt csöppen ma a poharamba Apa nem szól, látod haragba vagyunk A reggel így telik kisírt szemmel Csukok ajtót míg bejön a reggel Hát látod ma így vagyunk mi apával Én, apa, kisírt szem, meg pár dal VERSE: Mintha szívből jövő kalapálás volna Most úgy üti kezével az ajtót dalolva Ébred a rádió és apának Mindegy, hogy ki mit mért, kalapálnak Szóval a fiú most így érez iránta Szíve egy darabját a kávé mellé kínálja