Hideg az este, támad a fagy,
Ropog a hó a talpad alatt.
Búcsúzol, s ennyi elég,
Értem végre, nincs még vége.
Körülölel a fény és a zaj,
És már nem bánt a szó,
Itt a szívemben régen,
Ami nem kimondható,
Mert vár a holnapom, megmutathatom
Mindazt, ami jó.
Ha nem jön álom a szememre,
Mi juthatna ilyenkor az eszembe,
Csak te lehetsz az, veled olvad a jég,
Csak te vagy az, aki ha közelebb lép,
Akkor már nem jön álom a szememre,
Mi juthatna ilyenkor az eszembe,
Csak te lehetsz az, veled olvad a jég,
Csak te vagy az, aki a szívemben ég.
Egy rövid üzenet az asztalon,
És már nem bánt a szó,
Itt a szívemben régen,
Ami nem kimondható,
Mert vár a holnapom, megmutathatom
Mindazt, ami jó.
Ha nem jön álom a szememre,